Hogyan határozza meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített földgáz mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget?

1. A kötelezetti minőséget a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti kereskedelmi engedély alapozza meg.
2. A Hivatal a földgázkereskedelmi engedélyesektől a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekéri a kötelezett és jogelődje által a lakossági fogyasztóknak értékesített földgáz mennyiségét – ami közvetlenül végfelhasználásnak minősül.
3. A Hivatal ezen túlmenően bekéri a kötelezett és jogelődje által a gazdálkodó szervezeteknek értékesített földgáz mennyiségét. Ebből levonja az üzemi erőműveknek értékesített földgáz mennyiségét, majd az energiaátalakító szektor vállalatainak (közel 4400 vállalat) és a földgázt nem energetikai (alapanyag) célra hasznosító vállalatoknak értékesített földgáz mennyiségét. A vállalatok beazonosítása során a Hivatal az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program energiastatisztikai adataival összhangban a Magyarországon bejegyzett társaságok (TEÁOR) főtevékenységét veszi alapul.

A Gazdasági Szervezetek Regisztere (GSZR) a Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan karbantartott alapnyilvántartása, amely valamennyi, Magyarországon adószámmal rendelkező gazdasági szervezet és magánszemély statisztikai adatgyűjtésekhez és feldolgozásokhoz szükséges adatait tartalmazza.

Az energiaátalakító szektorban tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek köre a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett Gazdasági Szervezetek Regisztere alapján kerül meghatározásra az ún. statisztikai főtevékenység alapján. Az alábbi gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) alá besorolt statisztikai főtevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek részére értékesített földgáz és villamosenergia nem kerül figyelembevételre végfelhasználó részére értékesített energiaként:

Amennyiben valamely vállalkozás statisztikai főtevékenysége nem szerepel a fenti listában, úgy – a statisztikai adatgyűjtéssel összhangban kialakított Hivatali módszertan alapján – a kötelezettség megállapítása során a részére értékesített energiamennyiség végfelhasználó részére történő értékesítésként kerül beazonosításra és beleszámít az EKR kötelezettség alapjába.

A kötelezett számára továbbá nyitva áll a lehetőség, hogy igazolja, hogy valamely értékesített energiamennyiség nem végfelhasználó számára került értékesítésre. Az igazolt mennyiség nem kerül figyelembevételre a kötelezettség mértékének meghatározása során. A Hivatal a kötelezettség mértékét megállapító határozat kézhezvételét követően a kézhezvételt követő egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosíthatja a megállapított kötelezettség mértékét.

d, A b) és c) pontban meghatározott földgázmennyiség összegének az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene.

A földgázkereskedelmi engedélyesek az energiamegtakarítási kötelezettségük megállapításához szükséges értékesítésükről a G610b űrlapon szolgáltatnak adatot a Hivatal részére, amelyben a nem lakossági partnerek részére értékesített földgáz mennyiségéről bruttó fűtőértéken számolt kWh-ban szolgáltattak adatot. Az így kapott energiamennyiséget a Hivatal átváltja GJ mértékegységre (1 kWh = 0,0036 GJ), a GJ-ban kifejezett bruttó fűtértéket (GCV) pedig elosztja 1,1081-gyel, hogy megkapja a végsőenergia-felhasználásnál figyelembe vett nettó fűtőértéket (NCV). Az így kapott nettó fűtőérték alapján kerül meghatározásra az energiamegtakarítási kötelezettség mértéke is. A MWh-ról GJ-ra történő átváltásra alkalmazott konverziós érték ennek közelítőleg megfelel (bruttó 1 MWh = 3,6 GJ; nettó fűtőértékre átszámítva: 3,6 GJ/1,1081 = 3,2491).

Hogyan határozza meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített villamos energia mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget?

1. A kötelezetti minőséget a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti kereskedelmi engedély alapozza meg.
2. A Hivatal a villamos energia kereskedelmi engedélyesektől a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekéri a kötelezett és jogelődje által a lakossági fogyasztóknak értékesített villamos energia mennyiségét – ami közvetlenül végfelhasználásnak minősül.
3. A Hivatal ezen túlmenően bekéri a kötelezett és jogelődje által a gazdálkodó szervezeteknek értékesített villamos energia mennyiségét. Ebből levonja az energiaátalakító szektor vállalatainak (közel 4400 vállalat) értékesített villamos energia mennyiségét. A vállalatok beazonosítása során a Hivatal az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program energiastatisztikai adataival összhangban a Magyarországon bejegyzett társaságok (TEÁOR) főtevékenységét veszi alapul.

 A Gazdasági Szervezetek Regisztere (GSZR) a Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan karbantartott alapnyilvántartása, amely valamennyi, Magyarországon adószámmal rendelkező gazdasági szervezet és magánszemély statisztikai adatgyűjtésekhez és feldolgozásokhoz szükséges adatait tartalmazza.

Az energiaátalakító szektorban tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek köre a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett Gazdasági Szervezetek Regisztere alapján kerül meghatározásra az ún. statisztikai főtevékenység alapján. Az alábbi gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) alá besorolt statisztikai főtevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek részére értékesített földgáz és villamosenergia nem kerül figyelembevételre végfelhasználó részére értékesített energiaként:

Amennyiben valamely vállalkozás statisztikai főtevékenysége nem szerepel a fenti listában, úgy – a statisztikai adatgyűjtéssel összhangban kialakított Hivatali módszertan alapján – a kötelezettség megállapítása során a részére értékesített energiamennyiség végfelhasználó részére történő értékesítésként kerül beazonosításra és beleszámít az EKR kötelezettség alapjába.

A kötelezett számára továbbá nyitva áll a lehetőség, hogy igazolja, hogy valamely értékesített energiamennyiség nem végfelhasználó számára került értékesítésre. Az igazolt mennyiség nem kerül figyelembevételre a kötelezettség mértékének meghatározása során. A Hivatal a kötelezettség mértékét megállapító határozat kézhezvételét követően a kézhezvételt követő egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosíthatja a megállapított kötelezettség mértékét.

1. A b) és c) pontban meghatározott villamos energia mennyiség összegének az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő végsőenergia-megtakarítás volumene.

Hogyan határozza meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített közlekedési célú üzemanyag mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget?

A Hivatal a közlekedési célú üzemanyagok forgalmazására jogosult szervezetektől – a jövedéki kiskereskedők kivételével –a 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekéri a szervezet és jogelődje által az egyes vevőknek értékesített közlekedési célú üzemanyag mennyiségét üzemanyag-típusonként. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén, valamint a jövedéki kiskereskedők esetében a Hivatal a NAV által a kötelezett közlekedési célú üzemanyag-forgalmáról szolgáltatott adatok alapján határozza meg a kötelezettség alapját, a végfelhasználóknak értékesített üzemanyag volumenét.

A repülőgép-üzemanyag az Ehat. tv. 1. § 23a. pontja alapján nem minősül közlekedési célú üzemanyagnak, ezért a repülőgép-üzemanyag nem számít bele a kötelezettség alapjába.

A közlekedési célú üzemanyag saját részre történő felhasználása a kötelezettség alapjába beleszámít.

1. Adóraktárak:

A Hivatal az EKR rendszerben teljesítendő adatszolgáltatás során bekéri

1. az adóraktár vagy jogelődje által adóraktárként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
2. az adóraktár vagy jogelődje által a gazdasági célú hajózási tevékenységet végző hajó (ideértve a kompot is) részére értékesített éves gázolaj mennyiséget,
3. az adóraktár vagy jogelődje által adóraktárként egyéb személynek értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.

Az adóraktár által bértárolt üzemanyagból kitárolt volumen nem számít be az adóraktár kötelezettségének alapjába. A fentiek szerinti a)-c) pontban értékesített közlekedési célú üzemanyag-mennyiség összegének az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.

1. Jövedéki engedélyes kereskedők:

A Hivatal az EKR rendszerben teljesítendő adatszolgáltatás során bekéri

1. a jövedéki engedélyes kereskedő vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
2. a jövedéki engedélyes kereskedő vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyeken kívüli személyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.

A fentiek szerinti a) pontban szereplő volumennek és a b) pontban szolgáltatott adatok jövedéki kiskereskedőknek, jövedéki engedélyes kereskedőknek és adóraktáraknak értékesített közlekedési célú üzemanyag volumenével csökkentett mennyiségnek az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.