A németek energiaéhsége megnőtt. A kőolajtermékek és a földgáz is profitált az év eleji alacsony hőmérsékletből. Eközben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó adatok kilátástalannak tűnnek.
A jó gazdasági fejlődés és az év eleji valamivel alacsonyabb hőmérséklet serkentette az energiakeresletet Németországban az év első felében. Az Energiamérlegek Munkacsoport számításai szerint a fogyasztás 0,8 százalékkal 6882 petajoule-ra nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ebből mindenekelőtt az ásványolajtermékek és a földgáz értékesítése profitált volna. A megújuló energiák esetében a jó szélviszonyok és a sok napsütéses óra az év eleji kis szél és kevés napsütéses "sötét nyugalom" ellenére is jelentősen megnövelte a villamosenergia-bevezetést.
A teljes energiaigény mintegy harmadát fedező ásványolaj fogyasztás 2,6 százalékkal nőtt az első hat hónapban. Az üzemanyagok különösen hozzájárultak ehhez a fejlődéshez. A gázolajjal kapcsolatos élénk társadalmi vita és a regisztrációk számának csökkenése ellenére ennek az üzemanyagnak az értékesítése 6,5 százalékkal nőtt. Uwe Maaßen, a munkacsoport tagja ennek okaként több tényezőt jelölt meg: a helyi csomagkézbesítési szolgáltatások növekvő futásteljesítményét, az országos közúti közlekedés növekedését, valamint a kereskedelmi és magánfogyasztók üzemanyag-viselkedésének megváltozását az árak alakulására tekintettel. Sokszor már nem éri meg külföldön tankolni, amiből a német benzinkutak profitálnak.
A benzinnél is 2,5 százalékos volt a növekedés, sőt, a repülőgép-üzemanyag értékesítése is csaknem nyolc százalékkal nőtt. Miközben a vegyipar is több benzint vásárolt, a könnyű fűtőolaj értékesítése csökkent.
A földgáz Németország energiaellátásának egynegyedét fedezi. Árbevétele több mint három százalékkal nőtt éves összevetésben. Ennek oka a fűtési célú fogyasztói igények, valamint az ipari igények növekedése volt. A gáz alacsony ára a villamos energiát és hőt termelő gáztüzelésű erőművek fokozottabb használatához is vezet. Ezeket a CHP-rendszereket kifejezetten népszerűsítik viszonylag jó környezeti egyensúlyuk miatt.
A szén felhasználása összességében csökkent. A feketekőszén-felhasználás 6,7 százalékkal csökkent az első félévben, elsősorban azért, mert kilenc százalékkal kevesebb szenet égettek el az erőművekben. A vas- és acéliparban a koksz és a szén felhasználása csak kis mértékben csökkent. Ezzel szemben a lignit értékesítése csaknem három százalékkal emelkedett. A növekedés az erőművek jobb elérhetőségének köszönhető. Áramtermelésük így visszaáll a sokéves átlagos szintre. Az atomenergia részaránya 17,5 százalékkal csökkent az erőművi felújítások miatt. A kőszén és a lignit Németország energiaellátásának 11 százalékát, míg az atomenergia öt százalékát teszi ki.
A jelentés szerint a megújuló energiák 2017 első felében több mint hat százalékkal növelték hozzájárulásukat a teljes energiafogyasztáshoz. A szél- és fotovoltaikus rendszerek villamosenergia-bevétele 19, illetve 14 százalékkal nőtt. A biomassza öt százalékkal növelte hozzájárulását. A vízenergia-termelés viszont 18 százalékkal esett vissza. Bár a teljes német energiafelhasználáshoz mérve az elfogyasztott áram 35 százaléka regeneratív rendszerekből származott, arányuk alig 14 százalék alatti volt.
A munkacsoport az üvegházhatású gázok kibocsátásáról nem adott tájékoztatást. Az extrapoláció „tiszta spekuláció”. Az "Agora Energiewende" szén- és klímavédelmi szervezet korábban az Energiamérlegek Munkacsoport adataira hivatkozva közölte, hogy 2017 első felében az energiával összefüggő CO2-kibocsátás csaknem ötmillióval, 428 millió tonnára emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ez 1,2 százalékos növekedésnek felel meg. 2017 egészében is növekedés várható.
Patrick Graichen, az Agora Energiewende igazgatója kifejtette, hogy a kormány 2020-ra 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást célzó klímavédelmi céljához képest a lemaradás nem csökken, hanem 150 millió tonna marad. A cél elérése érdekében a választások után azonnal el kell indítani a „Klímavédelem 2020 azonnali programot”, amely gyors hatású villamosenergia-, hő- és közlekedési intézkedéseket tartalmaz.
Időközben a villamosenergia-hálózat üzemeltetői bemutatták júliusban a zöldáram be- és kimenő számláit. Eszerint csaknem 2,8 milliárd eurót fizettek ki az üzemeltetőknek, miközben a bevétel 2,15 milliárd eurót tett ki. A júliusi 650 millió eurós hiány 4,2 milliárd euróra csökkenti a számla többletét. Továbbra is ez a legnagyobb többlet júliusban. Ennek egyik oka a megújuló energiaforrásokról szóló törvény (EEG) szerinti illeték idei rekordszintű 6,88 centre emelése kilowattóránként.
forrás:
Frankfurter Allgemeine Zeitung
frissítve 2017.08.09.
