Szeptember körül dőlhet el Paks 2 sorsa, forrásaink szerint két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy Brüsszel jóváhagyja a beruházást. Két feltételt támaszt Brüsszel. Szeptember előtt jó eséllyel nem várható Brüsszel állásfoglalása Paks 2 ügyében, a projekt sorsa nagy valószínűséggel szeptember körül dőlhet el. Az Európai Bizottsággal a tárgyalások mostanra lezajlottak, melyeken több lényeges kérdés is elhangzott.

A Portfolio megbízható információi szerint két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy Paks 2 állami támogatási szempontból megkapja az EU jóváhagyását:

• Az egyik egy intézményi típusú szétválasztás, az Európai Bizottság azt szeretné, ha a Paks 2 projekttel kapcsolatos ügyek és felügyelet dedikáltan elkülönüljön a jelenlegi erőművi felügyelettől, illetve egyéb energetikai szakpolitikáktól (amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visz).
• A másik egy olyan kritérium, hogy a Paks 2 által termelt villamos áramot ne az MVM-nek értékesítsék, hanem áramtőzsdén keresztül adják el (ez Brüsszel szempontjából logikus gondolatmenetnek tűnik, hiszen épp arról készülnek állást foglalni, hogy a projekt piaci alapon megáll-e a lábán).

Egy másik, a Paks 2 projektre rálátó szakmai forrásunk a Brüsszellel folytatott egyeztetések kapcsán az alábbiakat emelte ki:

• Valóban felvetődött a Bizottsággal folytatott tárgyalásokon a közelmúltban az a feltétel, hogy a megtermelt áramot energia tőzsdére vigyék és ott aukcionálják. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy nem csak két, fekete és fehér megoldás van (MVM kizárása, MVM-en keresztüli értékesítés), olyan előírást is megfogalmazhat Brüsszel, hogy az áramértékesítés nem az MVM-en keresztül, hanem egy másik cégen keresztül történjen, ami dedikáltan elkülöníthető az államtól. Brüsszelt a piaci koncentráció, azaz az MVM körüli koncentráció zavarja.
• Most ott tartunk, hogy a Brüsszellel folytatott tárgyalások lezajlottak, az állásfoglalás végső formáját szövegezik. Fontos azonban, hogy forrásunk szerint a Pakssal kapcsolatos két eljárást most már egy csomagban kezeli Brüsszel (állami támogatás, közbeszerzési megsértés), vagyis ha az állami támogatást feltételekkel átengedik, akkor a másikra is rá fog bólintani (az uniós biztosok kollégiuma dönt egységesen, erre egyébként Lázár János is utalt korábban).

Egy kis háttér

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin még 2014 elején állapodott meg a magyarországi nukleáris bővítésről. Az új atomerőművi kiépítés az 1982-től kezdve üzembe helyezett négy paksi 500 MW-os atomerőművi reaktorblokk mellett épül fel, első 1200 MW-os blokkjának tervezett üzembe helyezési időpontja 2023. A beruházás becsült költsége 12 milliárd euró. A finanszírozás 80 százalékát 30 éves futamidejű orosz hitel biztosítja.

A Paks 2 projekt kezdetben az MVM csoport hatáskörébe tartozott, majd átkerült a Miniszterelnökséghez. A Paks 2 projekt megtérülési számítása a Rothschild-csoport modelljén alapul, ez alapján a két 1200 megawattos blokk 50,5-57,4 eurós piaci áramár mellett térül meg a jövő évtized közepétől számított 60 éves élettartama végére. A kabinet paksi bővítésről készült szakértői vizsgálata legalább 65 eurós átlagos áramárral számolt az említett időszakra, így megtérülést, hasznot ígérnek a beruházásnál.

A paksi bővítés kapcsán jelenleg is vannak viták az EU-val, Lázár János nemrégiben kifejtette, egy ponton van érdemi vita, ez pedig a projekt megtérülése. Vannak a fentebb említett modell mellett merőben más számítások is, legutóbb a Greenpeace megbízásából készített Candole Partners tanulmány kavart nagy port, mely azt állította, súlyos gazdasági veszteség lenne a paksi bővítés.

Az EU azt vizsgálja, hogy Paks 2 reálisan képes lesz-e a saját lábán megállni, vagy állami támogatás szükséges a megvalósításhoz. Ha úgy látják, hogy kell állami támogatás, akkor azt kell mérlegelniük, hogy ez nem torzítja-e jelentősen a piaci folyamatokat.